Amit a koraszülöttségről tudni kell

A koraszülöttség okai, veszélyei és hatásai 
A koraszülött baba

Koraszülöttnek nevezzük a terhesség 37. hete előtt érkező újszülötteket. Ezek a babák legtöbbször éretlen idegrendszerrel, kis súllyal, fejletlen légzőszervekkel és gyengébb immunrendszerrel jönnek a világra, így szervezetük sokkal több veszélynek van kitéve, mint az időre (és megfelelő súllyal) születő társaiké.

100 újszülöttből hozzávetőlegesen 10 koraszülött! (A statisztikák 8 és 12% közé teszik a koraszülöttség arányát, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az idő előtt születő gyermekek száma növekszik – aminek hátterében életmódbeli okok valószínűsíthetők.)

Az újszülött kori halálozások hátterében nagy százalékban a koraszülöttség vagy a kis születési súly áll.

Legtöbben a 32. és a 36. gesztációs hét között jönnek a világra (kb. 86%), már jóval kevesebben vannak, akik a 28. és a 31. hét között születnek (kb. 10%), és a leginkább veszélyeztetettek a 28. hét előtt érkezők (kb. 6%). Általánosan elmondható, hogy minél korábban és minél kisebb súllyal születik a baba, annál nagyobb a komplikációk és a sérülések veszélye. De nézzük részletesebben:

1. Az éretlen és sérülékeny idegrendszer:

• Az idegrendszer éretlensége miatt megnő az agyvérzés és az elégtelen agyi keringés kockázata. Ez rögtön két problémát is felvet: a vérzés roncsolja az érintett területen található sejteket és szöveteket, az elégtelen keringés pedig vérellátási zavarhoz és oxigénhiányhoz vezethet. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a sérülés. Azonban nem mindegy, hogy az agy melyik területén, milyen kiterjedésben és mennyi ideig áll fenn a vérzés vagy az oxigénhiány, mert a következmények súlyossága és az agykárosodás rizikója ettől függ. Szerencsés esetben akár maradandó károsodás nélkül is felépülhet a kicsi, de sajnos jellemzőbb, hogy ezeknek a hatásoknak nyoma marad. Ilyen lehet a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a viselkedési problémák, az eltérő beszéd – és mozgásfejlődés, az iskolai problémák; súlyosabb sérülésnél a (részleges vagy teljes) bénulás, az autizmus vagy autizmus jellegű tünetek és az értelmi fogyatékosság; és van, hogy a sérülés mértéke az élettel összeegyeztethetetlen.
• Szintén az idegrendszer éretlensége, illetve az esetlegesen elszenvedett idegrendszeri károsodás miatt sérülhetnek a szopásért és a nyelésért felelős reflexek, valamint a légzés reflexe, a légzőközpont is érintett lehet (ami szintén vezethet oxigénhiányhoz). Ezáltal a baba ügyetlenül vagy sehogy sem képes szopni, így nehezebben jut táplálékhoz, gyakran félrenyel. Az evés ilyenkor nem egy örömteli és a fejlődéshez energiát adó tevékenység, hanem megterhelés, negatív élményekkel és „fulladozással”. Ha a baba még aluszékony is és etetés közben is gyakran elalszik, akkor garantált a csökkent kalória bevitel, ami tovább rontja a fejlődés, a gyarapodás és a regeneráció esélyét.
• Gyakoribb az epilepszia és a görcsrohamok előfordulása.
• Többször fordul elő érzékszervi rendellenesség: látási és hallási problémák.
• Az izomtónus szabályozással is problémák lehetnek, előfordulhat tónuseloszlási zavar, csökkent vagy túl feszes izomtónus.
• A koraszülött babák minden területen nehezebben alkalmazkodnak a mama testén kívüli élethez. Ez tetten érhető a bioritmus kapcsán is: eltolódhat az alvás – ébrenlét arány, a kicsi gyakrabban nyűgös és fáradt.
• A hőháztartásért és a testhőmérséklet szabályozásáért felelős központ is gyengébben működik, így a baba szervezete önállóan képtelen az ideális 36,5 C°- ot stabilan megtartani, könnyen kihűl (hipotermia).

2. Kis születési súly:

• A 2500 g alatti születési súly azon túl, hogy mutatja a baba szervezetének a fejletlenségét, még a hővesztésben is komoly szerepet játszik.
• A kis súly mellé arányaiban nagy testfelület társul, így megnő a hő leadás, aminek következtében a kihűlés esélye is nagyobb lesz.
• A kevesebb zsírszövet szintén hővesztést eredményez, hiszen ilyen esetben hiányzik a természetes „szigetelő réteg”.

3. Fejletlen légzőszervek:

• A légzést szabályozó központ érintettsége már önmagában is komoly probléma, ehhez társul a tüdő fejletlensége is. Ezek miatt gyakori a légzéskimaradás (apnoe), ami szintén oxigénhiányos állapotot idézhet elő.
• A légzőszervek fejletlensége ezen túl hajlamosabbá teszi a babát az asztmára és a légúti fertőzésekre.
• Sok esetben gépi lélegeztetésre is szükség van.

4. Gyengébb immunrendszer:

• A koraszülöttek a magzati élet lerövidülése miatt kevesebb ellenanyagot kaptak a placentán keresztül, így fogékonyabban a fertőzésekre, valamint szervezetük nehezebben veszi fel a versenyt a kórokozókkal.
• Gyakran szorulnak antibiotikumos kezelésre.

5. A keringés, az anyagcsere, az emésztés és a vérképzés zavarai:

• A vérnyomás beállítása és szabályozása is gondot okoz a baba szervezetének, így mind az alacsony, mind a magas vérnyomás jellemző.
• Gyakori a vérszegénység, ilyenkor az oxigén szállításáért felelős hemoglobin – szint csökken, ami miatt akár vérátömlesztésre (transzfúzió) is szükség lehet.
• Ingadozó vércukorszint.
• Veseműködés problémák, aminek hátterében szintén a szervek fejletlensége, éretlensége áll.
• A koraszülöttek között gyakoribb és hosszan tartóbb a sárgaság, mivel az éretlen máj és a szintén éretlen gyomor - és bélrendszer csak nehezen tud megbirkózni a bilirubin lebontásának feladatával.
• A szopási és nyelési problémák okozta táplálási nehézséget tovább súlyosbítja a rossz emésztés, a gyomor - és bélrendszer gyenge működése.    

6. Elhúzódó kórházi kezelés, hospitalizáció:

• Kórházi kezelések (vagy intézeti tartózkodás) alatt, amikor az anya nem tud elegendő időt tölteni a gyermekkel, valamint a gondozás és a harmonikus szülő – gyerek kapcsolat kialakítása is akadályokba ütközik, könnyen elkezdődik az érzelmi elsivárosodás. Ma már kiemelt figyelmet fordítanak a kórházakban arra, hogy elkerüljék az elsődleges kötődés hiányában vagy a nem megfelelő érzelmi kötődés miatt fellépő testi és lelki zavarokat. Azonban még így is előfordulhat, hogy a gyermek „hospitalizálódik”: elveszti érdeklődését a külvilággal kapcsolatban, kerüli a kontaktust, tompává és közönyössé válik, lemarad a fejlődésben.
• Ez az állapot még egy megfelelő súllyal, éretten született csecsemőre is komoly veszélyt jelent, hiszen a korai érzelmi kötődés minősége határozza meg a későbbi emberi kapcsolatokat, az érzelmi, - testi, - értelmi fejlődést, tanulást, motivációt. Az amúgy is sérülékeny koraszülötteket azonban még inkább megviseli, fejlődésüket minden területen gátolja.    

A koraszülöttség okai:

- az édesanya túl fiatal, vagy idősebb korban vállal gyermeket (22 éves kora alatt, 40 éves kor felett)

- megelőző spontán vagy művi abortusz(ok)

- az előző terhesség óta nem telt el elég idő a szervezet regenerálódásához

- korábbi koraszülések

- a családban már előfordult koraszülés

- az anya alultápláltsága, tápanyaghiány

- rossz szociális körülmények

- fertőzések (infekciók)

- anyai betegségek: krónikus betegségek (pl.: magas vérnyomás, cukorbetegség, SM) vagy a terhesség során kialakuló betegségek (pl.: toxémia) 

- alkohol, kábítószer használat, dohányzás…

- ikerterhesség, ilyenkor 6x nagyobb a koraszülés kockázata

- a méh rendellenességei, betegségei

- a méhlepény működési zavarai, leválása

- minden, a magzatot veszélyeztető ártalom

- a magzat betegségei

- súlyos érzelmi trauma, stressz (pl.: közeli hozzátartozó halála, bűncselekmény áldozatává válás)

A koraszülöttség hatása az iskolás évekre:

• A koraszülött gyerekek általában fizikailag is sérülékenyebbek társaiknál. Sokszor még az iskolás kor kezdetekor is gyengébb az immunrendszerük, sokat betegeskednek, vékonyabbak, kevésbé terhelhetők. Ez mind kihat a tanulási teljesítményre is, hiszen gyakrabban hiányoznak az iskolából, fáradékonyabbak, nehezebben tartanak lépést az oktatás tempójával.
• Gyakoribb a hiperaktivitás és a figyelemzavar, a viselkedési problémák.
• Többször fordul elő tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia).
• A megkésettbeszédfejlődés és a beszédfejlődési zavarok is gondot okoznak a koraszülött babák körében, majd ezek maradványtünetei megkeseríthetik az iskolás kort.
• Jellemző még az eltérő ütemű mozgásfejlődés. Nem is gondolnánk, hogy például a kúszás kimaradása, vagy a mozgásminták sorrendjének a felcserélődése később készségzavarokhoz, komplex iskolai problémákhoz vezethetnek, amennyiben kezeletlenül maradnak.
• Már igen korán megjelenhetnek érzelmi és önértékelési gondok, ezek hátterében legtöbbször a készségzavarok és a gyengébb tanulási teljesítmény áll. Ilyenkor a gyermek szinte naponta szembesül azzal, hogy számára jóval nagyobb küzdelmet jelent egy szép betűelem kivitelezése, vagy egy szöveges feladat megoldása.  Ha az igyekezetét semmibe veszik, ha nem kap bátorítást és dicséretet, könnyen válhat az „osztály bohócává” azért, hogy elismerést és figyelmet kapjon (ha már a felnőttektől nem is, de legalább a társaktól). Más esetben viszont visszahúzódó, szorongó viselkedés is jellemezheti, passzívvá válhat, elveszítheti érdeklődését és motivációját.

A koraszülöttség hatása a felnőtt korra:

• Kevesebben vállalnak saját gyermeket, a vállalt gyermekek száma is kevesebb.
• Nagyobb arányban születik nekik is korábban a gyermekük.
• A gyakori iskolai lemaradás miatt felnőtt korukra általában alacsonyabb képzettségi szintet érnek el.
• Önbizalomhiány, önértékelési zavarok, érzelmi problémák. Ezek mind rányomják bélyegüket a társas érintkezésre, a családalapításra, a karrierre, akadályozva a harmonikus és sikeres felnőtt élet kialakítását.
• Élethosszig tartó tüdőproblémák, érzékenység a légúti fertőzésekre.
• Gyakoribbak a pszichiátriai problémák, mint a bipoláris zavar, a depresszió és a pszichózis.
• Bizonyos sérülések pedig mind a gyermekkort, mind a felnőtt kort végigkísérik és jelentősen befolyásolják az önálló élet lehetőségét. Ilyen többek között az autizmus, az értelmi fogyatékosság, a központi idegrendszeri eredetű bénulás (ICP).

Mit tehetünk, hogy megelőzzük, kezeljük, enyhítsük a bajt?

1. Az első és legfontosabb, hogy ellensúlyozzuk a kórházi kezelések okozta negatív élményeket, elkerüljük az esetleges korai kötődési problémákat (hospitalizációt). Ennek érdekében már az első napoktól töltsünk minél több időt a baba közelében, érintsük meg, simogassuk minél többet. Ha lehetséges, órákra vagy akár egész napra vegyük a karunkba, fektessük a mellkasunkra, beszéljünk hozzá, hogy érezze a gondoskodást, a szeretetünket, a kiemelt és csak neki szóló figyelmünket.
2. Az egészségi állapot stabilizálása után minél hamarabb forduljunk korai diagnosztikával és fejlesztéssel foglalkozó szakemberhez.. Erre azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert az első életév a legfogékonyabb, legplasztikusabb időszak (egyben a legsérülékenyebb is), ilyenkor sokszoros hatásfokkal „dolgoznak” a fejlesztő módszerek. Minél korábban kezdjük a fejlesztést, annál jobb eredményeket érhetünk el, ezzel nagyobb esélyt adva arra, hogy a gyermek az iskolás kor kezdetére behozza a koraszülöttségből adódó hátrányokat.
3. Fontos a megelőzés. A koraszülöttség egy rizikófaktor, ezért akkor is különleges figyelmet igényelnek ezek a gyerekek, ha konkrét nyugtalanító jel nem tapasztalható náluk. A korai fejlesztés (intervenció) befejeztével érdemes beépíteni a mindennapokba a képességfejlesztő foglalkozások látogatását, ahol már 3 éves kortól játékosan, minden területre kiterjedően (mozgás, figyelem, beszéd, emlékezet, gondolkodás, stb.) tanulhatnak, ügyesedhetnek a gyerekek. Így elkerülhetők a tanulási problémák, az iskolai kudarcok, a viselkedési - és beilleszkedési gondok, az önbizalomhiány.
4. Folyamatos nyomon követés, utógondozás. Erre azért van nagy szükség, hogy a rendszeres időközönként elvégzett kontrollvizsgálatokkal, megfigyelésekkel időben észrevegyük, ha a gyermek fejlődése lelassult, megrekedt, nem megfelelő ütemben halad. Ilyenkor azonnal közbeléphetünk, mielőtt a probléma súlyosabbá válna.   
5. A jó egészségi állapot (megfelelő súly, jó laboreredmények, jó étvágy…) még nem jelenti azt, hogy ezzel minden veszély elhárult. Az érzékszervi, értelmi, mozgási, magatartási, figyelmi és tanulási képességek működése és fejlődése akkor is lehet eltérő, ha a gyermek egészséges. Ezért érdemes akkor is szakemberhez (gyógypedagógus, konduktor, pszichológus) fordulni a koraszülött babával, ha látszólag minden rendben van, hogy képet kapjunk a különböző területek fejlődéséről. Inkább vegyünk részt „feleslegesen” képességfelmérésen, mint hogy rejtve maradjon egy esetleges probléma és később, az óvodában vagy az iskolában okozzon komoly károkat, amikor már késve és az alap nehézségre ráépült terhekkel együtt kell elkezdeni a kezelést. 

Hogyan segítsük koraszülött gyermekünk fejlődését?

„Útmutató” koraszülött babákhoz

 Mit tehetnek a szülők, a rokonok, ha az új családtag a vártnál korábban érkezik?

A koraszülött babák különleges ellátást és gondozást igényelnek annak érdekében, hogy megfelelő ütemben tudjanak fejlődni, növekedni. Mivel éretlenül, általában kis súllyal jönnek a világra, így szervezetük sokkal több veszélynek van kitéve, mint az időre (és megfelelő súllyal) születő társaiké. Gyakoribb (többek között) az eltérő mozgásfejlődés, a lassabb készség – és értelmi fejlődés, a viselkedési gondok, a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a tanulási nehézségek előfordulásának esélye. Ezek a problémák pedig a gyermek egész életére jelentős befolyást gyakorolhatnak: megnehezítik az iskolás kort, a továbbtanulást, a munkahelyi sikerek elérését, a harmonikus családi élet kialakítását.

Ezért kiemelten fontos, hogy a koraszülött gyermek számára már az első napoktól olyan hatásokat és ingereket biztosítsunk, melyek segítik idegrendszerük érését, növekedésüket, kiegyensúlyozottságukat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogyan támogathatjuk a koraszülött baba fejlődését otthon, családi környezetben (vagy már a kórházban, amint a kicsi állapota lehetővé teszi), ezzel is kiegészítve a szakemberek munkáját, mind a prevenció, mind a terápiák terén, a nagyobb hatékonyság érdekében.

1. Teremtsünk nyugodt, biztonságos környezetet a kicsi számára. Mivel a koraszülött babák érzékenyebben (sokszor indokolatlanul hevesen) reagálnak zajokra, fényekre, ezért fontos, hogy az alvásához meleg, csendes, sötétített helyet tudjunk biztosítani számukra. Így elősegítjük a harmonikus alvás – ébrenlét arány megteremtését, a rendezett bioritmus kialakulását, valamint a nyugodt alvás folyamán a szervezet több energiát tud növekedésre, regenerációra fordítani, ami az ő esetükben kulcsfontosságú.

2. Anyatejes táplálás. Az anyatej a tápanyagokon kívül az immunitáshoz nélkülözhetetlen anyagokat is tartalmazza. Erre a komplikációmentesen született csecsemőknek is nagy szükségük van. A koraszülöttek számára azonban - akik a magzati élet lerövidülése miatt már eleve kevesebb ellenanyagot kaptak a placentán keresztül – szinte nélkülözhetetlen.

3. Testkontaktus, minden mennyiségben (kenguru program). Legjobb, ha a baba a mama (vagy más családtag) mellkasán tölti a nap legnagyobb részét. Így biztosíthatjuk az állandó testhőmérsékletet, kiegyensúlyozottabbá válik a légzés, a vércukorszint és a szívverés, jelentősen csökken a légzéskimaradás esélye, alacsonyabb lesz a stressz - hormon szint, erősödik az érzelmi kötődés, nő a tejtermelés.

4. Masszáz és simogatás. Már egy rövid, gyengéd masszírozás vagy néhány perc simogatás is javítja a légzést és keringést, nyugtató hatású, stimulálja az izmokat, serkenti az emésztést. 

5. Mozgás és mozgásos élmények biztosítása. Az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, a téri helyzetek megélése és érzékelése. Ennek legegyszerűbb módja, ha a mama a babával együtt végzi a mindennapi tevékenységeinek egy részét (pl.: séta, portörlés, teregetés, stb.), hordozókendő segítségével. Így egyúttal a testkontaktus is megvalósul. Fontos még, hogy a pelenkázásnál, öltözködésnél szánjunk néhány percet egy kis tornára, mozgassuk át a végtagokat, az ízületeket.

6. Mondókák, versek, mesék, beszélgetés. Ezek segítségével jelentősen támogathatjuk a beszéd fejlődését, ami azért is fontos, mert a koraszülöttség növeli a megkésett beszédfejlődésés a beszédfejlődési zavarok kockázatát.

7. Sok együttlét és gyengédség, a szeretet kimutatása minden lehetséges módon. Erre azért kell különösen nagy hangsúlyt fektetni, mert a koraszülött gyermekek sokszor napokat, heteket vagy akár hónapokat töltenek kórházban, így sérüléseket szenvedhetnek az érzelmi kötődés területén (hospitalizálódás), ami negatívan hat az egész személyiség fejlődésére, a szülő – gyermek kapcsolat alakulására, a motivációra, az aktivitásra. Ezért elengedhetetlen, hogy a baba érezze: biztonságban van; szeretik; kitüntetett figyelemmel fordulnak felé; gyengéden gondozzák; kedvesen szólnak hozzá; megnyugtatják, ha fél, fáradt vagy nyűgös.

8. Figyeljünk az öltöztetésre: a ruha ujja ne lógjon a kicsi tenyerébe. A tenyér érintése ingerlően hat, a fogóreflexet váltja ki, ekkor az ujjak automatikusan ráfonódnak arra, ami a tenyérhez hozzáér. Azonban ha a ruha ujja hosszú és állandóan hozzáér a baba tenyeréhez, akkor a folyamatos ingerlés megterheli az (amúgy is éretlen és sérülékeny) idegrendszert, valamint gátolja a csecsemőkori reflexek megfelelő időben történő leépülését.          

Hogyan segítsük gyermekünk beszédfejlődését?

A beszéd fejlődését elősegítő tényezők, folyamatok:

„Házi praktikák” a beszédfejlődés segítéséhez, melyek a verbális képességeken kívül a megismerési funkciókat, a szociális viselkedést, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, az érzelmi fejlődést és a szülő – gyerek kapcsolatot is támogatják. Kimondottan fontos, hogy megkésett beszédfejlődéssel vagy beszédfejlődési zavarokkal küzdő gyermekeknél beépítsük a mindennapokba a lent felsoroltakat, ezzel kiegészítve, támogatva a fejlesztő foglalkozások hatékonyságát.

• Támogató, sok ingert és mintát adó környezet, beszélgetés a gyermekkel.
•  Harmonikus családi háttér, érzelmi biztonság.
• Mesék, mondókák, dalok, versikék és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok.
•  Beszéddel kapcsolatos játékok: találós kérdések, szólánc, barkóba, stb.
• A környezet tárgyainak megmutatása és megnevezése, a mindennapi tevékenységek beszéddel kísérése.
• Tiszta hangadás: ne gagyogjunk vagy selypítsünk, ezekkel a kedvesnek hitt gesztusokkal helytelen mintát mutatunk, ezáltal a gyermek a nem megfelelő kiejtést fogja utánozni.
• Gyermeknyelv elkerülése („tutu, pipi, hamham…), így már a kezdetektől elősegíthetjük a széles körben használható szókincs fejlődését.
• Szemkontaktus és látható artikuláció: ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során.
• Zenehallgatás, mesehallgatás, megzenésített versek és mondókák.
• Száj és arcizmok edzése: fújás (labda, furulya, síp, stb.), mimika gyakorlása tükör előtt, nyelvtorna. Ez az izmok fejlesztésén kívül az érzelmek kifejezését is elősegíti, hiszen a tükör előtt játszhatjuk, hogy mérges arcot vágunk, vagy éppen meglepődést színlelünk.
•  Háttérzajok kerülése, különösen a TV nézés és hallgatás minimalizálása.
• Ha a gyermek gyakran csak mutogatással és nonverbális jelekkel kommunikál, akkor a tettetett nem értés is motiválhatja a beszéd használatára. Azonban ha a gyermek egyáltalán nem beszél és csak mutogatással és gesztikulálással képes kifejezni magát, akkor ezzel a „technikával” óvatosnak kell lennünk, mert a gyermek számára az egyetlen kommunikációs csatorna blokkolása érzelmi és magatartási zavarokhoz vezethet.
• Ne javítsuk a hibás kiejtést, helyette ismételjük el helyesen. Elkerülhető, hogy a gyermek folyamatos kudarcként élje meg a beszédszituációkat, csökkenthető a szorongás, a frusztráció kialakulása.
• Sok dicséret, bíztatás.

A magzatot károsító hatások, ártalmak

A magzatot károsító hatások

Az anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.

De mi történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat (függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől).  Néhány példa a következményekről: bénulás, mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.

Dohányzás (passzívan is): már az anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés, koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a fejlődés területén.

Kávé/fekete tea: a koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag, valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer működését befolyásolhatják.

Energiaitalok: a koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer, valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez, amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.

Üdítők: az energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.

Alkohol: csökkenti az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.

Drogok: használatuk mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad, így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció zavarai, memória és figyelemproblémák.

Édességek, chips, instant ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag „áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái – ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.

Gyógyszerek, hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez, azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat (akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is jóváhagyott készítményeket használjunk.

Sugárzás: a radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen, valamint az onkológiai terápiák egy része is.

Környezetszennyezés: napjainkban egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok), a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.

Mechanikai sérülések: baleset vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket valamilyen fizikai behatás okoz.

Vegyszerek: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők, festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt, szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás. Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.

Infekciók: azaz fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola, toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.

Érzelmi problémák, stressz: ma már bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak, tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak. Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés, impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és érzelmi krízis állapotával.

A szülők életmódja, mint meghatározó tényező

Szülői életmód vs. gyerekek képességei

Régen és napjainkban

A szülők gyermekvállalás előtti életmódja is már befolyással van a magzat életére. A helyes táplálkozás, a sport, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot mind előnyös feltételeket teremt a fogantatáshoz és később a méhen belüli, majd a születés utáni növekedéshez, fejlődéshez. Az egészséggel és szülői életmóddal, felelősséggel foglalkozó olvasmányoknak, előadásoknak köszönhetően egyre többen igyekeznek egészséges és tudatos életmódot folytatni, különösen a várandósság időszakában.

Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mik azok a rossz szokások és káros anyagok, amik kifejezetten veszélyesek nem csak a szülő, hanem a magzat egészségére is, valamint negatívan befolyásolják a kicsi fejlődését, növekedését. A legjellemzőbb „mérgek” a következők: dohányzás, kávé, koffein tartalmú üdítők, energiaitalok, alkohol. Ezekből már a legkisebb mennyiség is árt! Tévhit, hogy „Csak néhány szálat szívok naponta. Az nem árt, sőt, jót tesz, mert nyugodtabb leszek tőle” vagy „csak egy kis dobozzal iszom, abból nem lehet baj, kell a vérnyomásomnak” vagy „Egy pohárka még belefér. Csak a gyomrom miatt.”! (Nem vicc, ezek még napjainkban is elhangzanak!) Szigorúbb értelmezésben ide sorolhatók még: passzív dohányzás, cukros üdítők, rossz minőségű élelmiszerek, hiánytáplálkozás, szintetikus adalékanyagok, - színezők, - aromák, az ételek nem megfelelő elkészítése. A felsorolt méreganyagok már a magzati korban függőséget alakítanak ki, állandó oxigénhiány jöhet létre, az amúgy is érzékeny idegrendszer szenvedhet jelentős károsodást. Megnő a koraszülés és fejlődési rendellenességek valószínűsége. Sajnos, ez az állandó „toxikus” állapot az anyai testen kívül is folytatódhat, ha az anyatejjel továbbra is nikotin, koffein, tartósítószerek, stb. jut a gyermek szervezetébe.

Végül az „ördögi kör” akkor zárul, amikor szülői példamutatás okán a gyerekek szintén nagy mennyiségben fogyasztják a már felsoroltakat, annak ellenére, hogy több kísérlettel igazolták, hogy ezek az anyagok koncentrációs nehézséget, magatartászavart, tanulási teljesítményromlást, szervi megbetegedéseket, allergiát is okozhatnak.

Napjainkban egyre több a problémás gyermek, egyre többen küzdenek részképesség zavarral, tanulási problémákkal, magatartási és beilleszkedési gondokkal, figyelemzavarral, hiperaktivitással. Van, aki szerint régen is ugyan ennyi speciális foglalkozást és megsegítést igénylő gyerek volt, csak nem kapott ekkora figyelmet a probléma, nem adtak nevet egy adott tünetnek (mindenki belefért a „nem tanul ez a gyerek eleget” kategóriába), nem voltak kutatások, felmérések. Olyan véleménnyel is találkoztunk már, hogy a fent felsorolt nehézségeket csak kitalálták azért, hogy a lusta/buta/rossz gyerekeket felmentsék és különlegesnek tüntessék fel.    

Az igazság ennél összetettebb:

• Régen is voltak problémás gyerekek, még akkor is, ha akkor ezt nem tudták, nem kezelték megfelelően. Csak a hiperaktív csemetét elevennek, a figyelemzavarost szeleburdinak, a tanulási zavarral küzdőt lustának nevezték, akkor is, ha ezek a kifejezések nem fedték a tényleges állapotot. Valamint gyakran a gyermeket hibáztatták a viselkedése, teljesítménye miatt. Sokszor fel sem merült, hogy esetleg nem direkt, nem szándékosan „csinálja”, hogy szenved amiatt, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak.
• A fent is felsorolt problémák valósak. A születési sérülések, fejlődési rendellenességek, oxigénhiány okozta sérülések, a hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavarok, a beszéd fejlődését érintő problémák, a magatartási zavarok, autizmus, stb. mind létező állapotok. Ezek közt a gyerekek közt ugyan annyi a szorgalmas, okos, igyekvő, mint a „problémamentesek” táborában.  Csak nekik több időbe, energiába, odafigyelésbe, kitartásba és kemény munkába kerül ugyan azt a szintet teljesíteni.
• A problémás gyerekek száma növekszik. Ennek hátterében az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés (káros anyagok a vízben – levegőben - ételekben, napi találkozás méreganyagokkal…); a megváltozott életmód (stressz, felgyorsult tempó, nagyobb elvárások…); az egészségtelenebb életvitel (vegyszerek, mozgáshiány, táplálkozási problémák, nagymennyiségű gyógyszerszedés, kialvatlanság…); és a fejlettebb orvostudomány (pl.: egyre kisebb súlyú és egyre fiatalabb koraszülötteket képesek életben tartani, de ezáltal az elszenvedett sérülések valószínűsége, mértéke és kombinációja is megnő) áll.  

Az idegrendszer fejlődése (röviden)

Az idegrendszer fejlődése a képességek alakulásának tükrében

A csecsemők genetikusan kódolt, csak az emberre jellemző (humán specifikus) mozgásmintákkal és reflexekkel rendelkeznek, melyek a születés után (sőt már a magzati életben is) azonnal műkődnek. Ezekre épülve a sok gyakorlás, próbálkozás, tapasztalat szerzés során fejlődik az agy, s válik képessé egyre bonyolultabb ingerfeldolgozásra, és válaszadásra.

Az egyes életkorokban bizonyos funkciók fejlődése intenzívebb: az első 3-4 hónapban az alapmodalitások (látás, hallás, tapintás, test, izomtónus észlelés) felvételéért és továbbításáért felelős érzékszervek és pályáik fejlődésén van a hangsúly.

A következő másfél év a keresztcsatornák érésének az időszaka. Ekkor kialakul az ingerfelvevő- és azonosító rendszerek között a funkcionális kapcsolat, ezáltal differenciáltabb szenzo-és pszichomotoros viselkedés válik lehetővé. A kisgyermek uralja saját testét, a helyváltoztatással kitárul a tér, új ismeretekhez jut, elsajátítja az anyanyelvét, megtanul a változó körülményekhez alkalmazkodni, mellyel kölcsönhatásban idegrendszere magasabb, integráltabb szervezettségi szintet ér el.

2 éves kortól a fejlettebb szintre lépést jelzi úgy a nagymozgásokban mind a kognitiv (megismerő, gondolkodással összefüggő) funkciókban a térbeli, időbeli sorrendiség megjelenése illetve a mindennapokban az egyre biztosabb tájékozódás, egyre több az ok-okozati összefüggés felismerése, az önálló probléma megoldás és játékkezdeményezés.

Ha ez a fejlődési folyamat zavartalan, akkor a megfelelő mennyiségű ingert adó környezetben a gyermek rendelkezik a „jól meg tudom csinálni” tapasztalatával és az ehhez kapcsolódó felfedező hozzáállással, optimista nyitottsággal, melyhez megfelelő önkontroll is társul.

Ha azonban a folyamat zavart, akkor már igen korán apró, de a szakember számára kórjelző tünetek figyelhetők meg (mozgásfejlődésben elmaradás, sajátos sorrendű fejlődésmenet, túl gyors pszichomotoros fejlődés). Ezeket a jeleket a mindennapokban gyakran a gyermekre jellemző sajátos tulajdonságoknak tudják be: „lustácska”, „kényelmes”, „tudja, csak nem akarja”, „majd kinövi”. Más esetekben jelentőséget sem tulajdonítanak nekik.

A zavart fejlődésmenetnek azonban nyoma marad, még ha időlegesen minden rendben lévőnek látszik is, s pár év múlva a "csipkerózsika" álmot alvó tünet felébred és az iskolában tanulási problémát okozhat. Mindez megelőzhető (a rizikós csoportokba tartozó gyermekeknél preventív jelleggel is) a komplex képességfejlesztéssel. A tréningek a gyermekek állapotát figyelembe véve előre tervezettek, végigvezetik a gyermeket a szabályos fejlődésmeneten, játékos formában. 

Tudásbővítő cikksorozat, Bevezető 2.

Tudásbővítő sorozatot indítunk

Bevezető 2. rész

Az írások, amiket itt közzé fogunk tenni, mind a saját munkánk. Nem az a cél, hogy a fellelhető irodalomból kimásoljuk az éppen aktuális részeket. Sokkal inkább cél olyan összefoglalók létrehozása, amelyek mindenki számára érthetőek, befogadható mennyiségűek, informatívak, kiegészítve a tapasztalatainkkal, szemléletmódunkkal. 

Úgy gondoljuk, hogy minden ember - és ez által minden gyermek - egyedi és megismételhetetlen, akiben minden mindennel összefügg, így alkotva egy komplex testi – lelki – szellemi egészet. Így, aki egy minden másnál jobb módszer ismertetését vagy „csodaszer, csodatorna, csodakönyv” bemutatását várja, csalódni fog. Nem hiszünk abban, hogy minden probléma megoldható kizárólag egy diétával, egy bizonyos tornával, egy könyvsorozattal, vagy egy DVD – vel. Nem hisszük, hogy létezik egy minden másnál jobb módszer, irányzat vagy készítmény, ami egy csapásra megold mindent és mindenkinek használ. Azt viszont tudjuk, hogy vannak hatásos és működő terápiák, módszerek, amiket ha megfelelő időben, sorrendbe, kombinációban alkalmazunk, akkor szinte minden esetben sikert érünk el. Azt is tudjuk, hogy kellő szakértelemmel, tapasztalattal, odafigyeléssel, odaadással, komplex, mindenre kiterjedő foglalkozással, holisztikus szemlélettel és nagyon sok munkával „csodákat” lehet elérni.

Természetesen itt nem fogunk közzé tenni több száz oldalas esszéket, tanulmányokat. Szeretnénk kerülni a túl szakmai kifejezéseket is, hogy mindenki számára elérhető tudásbővítést tegyünk lehetővé. Viszont a tömörség, a rövid összefoglalás, összegzés nem jelenti azt, hogy az adott téma ezzel ki is merült. Így kérjük,  ha további információt szeretne kapni, vagy felkeltette az adott téma az érdeklődését és szeretne többet megtudni, bátran keressen minket. Nem vagyunk mindentudók, így bizonyosan lesz olyan kérdés, téma, aminek jobban utána kell néznünk. De arra törekedni fogunk, hogy minden problémára, kérdésre megoldást találjunk, információt adjunk, vagy ha mi nem tudunk segíteni, akkor ajánljunk mást a továbblépéshez. 

Tudásbővítő cikksorozat, Bevezető 1.

Tudásbővítő sorozatot indítunk

Bevezető 1. rész

2012-t írunk. Elvileg egy modern, információs társadalomban élünk, ahol néhány kattintással választ találhatunk kérdéseinkre, hozzájuthatunk adatokhoz. Jól képzett szakemberek vesznek körül minket, akik tanácsot, útmutatást adnak. Léteznek közösségek, fórumok, ahol szintén rengeteg tapasztalat és információ vár ránk.

És mégis, még mindig találkozunk munkánk során a következő mondatokkal: „Kicsit későn kezdett beszélni, 5 évesen még egy szót sem szólt, így már szólt az orvos, hogy valamit kellene csinálni” vagy „Jövőre iskolába megy, de nem szeret rajzolni. Igazából nem is akar… Vagy inkább nem is tud… Olyan furcsán is áll a kezében a ceruza... Lehet ezzel valamit kezdeni?” vagy „Nekünk azt mondták, hogy minden rendben, majd kinövi…”

Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy valami még sincs rendben. Hogy lehet az, hogy még mindig vannak gyerekek – nem is kis számban, akik „későn” jutnak el megfelelő szakemberhez, évek vesznek kárba, mire a komplex képességfejlesztésben, ellátásban részesülnének? A kimaradt évek visszahozhatatlanok és pótolhatatlanok. Természetesen 5, 6 vagy akár 10 évesen is el lehet kezdeni a fejlesztést, a terápiát. Ilyenkor is szép eredményeket lehet elérni. De kétségbeejtő belegondolni, hogy mi maradt ki a korábbi, legérzékenyebb és legfogékonyabb években. Mert ha valaki 2 évesen még egy szót sem mond, akkor már fel kell, hogy merüljön, hogy baj van. De 5 évesen?! Vagy a gyerek nem rajzol… Az idegrendszer működése és szervezettségének minősége nagyban összefügg a kézhasználattal. De miért is baj, hogy nem rajzol? Hiszen nem kell mindenkinek Picassonak lenni… De a kézhasználat minősége, a finom- motorika működése nem csak a rajzolást befolyásolja, hanem kihat többek között az evőeszközök használatára, a precíz mozdulatokat igénylő játékokra, a kabát begombolására, az írásra, a körző használatára, a hajtogatásra. Ja, és persze az agy további fejlődésére és működésére is. Az ilyen jellegű nehézségeket már 3 évesen el lehet kezdeni orvosolni. „Kinövi…” Ki lehet nőni a dackorszakot, azt is, hogy nem szeretem a sütőtököt, vagy, hogy összefogkrémezem 4 évesen a fülemet is. De nem lehet kinőni a megkésett beszédfejlődést, az eltérő mozgásfejlődést, a tanulási zavar veszélyeztetettséget, az oxigénhiányos állapot elszenvedését, a koraszülöttséget, a születési komplikációkat, az idegrendszer fejlődésének problémáit, a figyelemzavart vagy a hiperaktivitást. És ezeknek a dolgoknak már nagyon korán, akár néhány hetes – hónapos korban is van jele. Szinte mindig! Csak nem mindig vesszük észre információ, tanács, segítség hiányában.  

Ezért úgy gondoltuk, hogy elindítunk egy ismeretterjesztő, tudásbővítő sorozatot, amivel reményeink szerint hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy minél több gyermek, család kaphasson időben megfelelő segítséget, ellátást. Ezáltal nagyobb esélyük legyen arra, hogy gyermekük harmonikusan, megfelelő ütemben fejlődjön, okosodjon, ügyesedjen. Hogy ezek a kicsik meg tudjanak majd felelni az óvodai és iskolai elvárásoknak, szívesen és gyorsan tanuljanak, nyitottak, kreatívak és később a felnőtt életben is boldog és sikeres emberek lehessenek.