A Nyári Intenzív Fejlesztés egyedülálló eleme

Szupra – modális – transzformációs foglalkozás ©

Ez a programunk saját "találmány", kizárólag a 60 órás Nyári Intenzív Fejlesztés keretei között érhető el, 4 héten keresztül, minden hétköznap 45 percben. A szupra – modális – transzformációs foglalkozás egy egyedülálló projekt, mely szorosan illeszkedik a Nyári Intenzív Fejlesztés tematikájához, megerősíti, összehangolja, és rugalmasan alkalmazhatóvá teszi a többi foglalkozáson elsajátított képességeket, ismereteket.

Ezen a foglalkozáson ötvözünk minden képességterületet és minden ismeretet; rávilágítunk az összefüggésekre; aktivizáljuk az összes érzékszervet; kipróbáljuk az észlelés különböző formáit. Összekapcsolunk érzékelést, gondolkodást, kommunikációt, viselkedést, alkotást, megismerést. Megtapasztaljuk, hogy a már megtanultakat hogyan lehet egy új, ismeretlen területen sikeresen alkalmazni.

A projekt keretei közt felépítünk egy kis szeletet a világból. Közben észrevétlenül gyakoroljuk a tájékozódást térben, időben, síkban. Megismerjük a naprendszerünk érdekességeit, és Földünk jellegzetességeit. Megtanuljuk az égtájakat, hallunk hurrikánokról, vulkánokról, környezetvédelemről, földrengésről, kontinensekről. Kipróbálunk, ki jut ki a labirintusból, ki találja meg a térképen a keresett helyszínt egy izgalmas történet nyomán. Használjuk az összes érzékszervünket; bekötött szemmel kutatunk kincsek után, játszunk illatokkal, ízekkel, hangokkal. Belebújunk más bőrébe, történetet írunk, színdarabot rendezünk, plakátot tervezünk. Benépesítjük a „földünket”, megalkotjuk saját magunkat és környezetünket. Közben megismerünk érdekes állatfajokat, furcsa népszokásokat. Találós kérdéseket fejtünk meg és tudós – vetélkedőkben veszünk részt. Keressük a hasonlóságokat, azonosságokat, különbözőségeket. Összehasonlítunk és elemzünk, halmazokat alkotunk és bővítjük a tartalmukat. Készítünk házakat, hidakat, autókat, állatokat, és mindent, ami teljesebbé és színesebbé teszi a világunkat.

Minden évben a gyerekek igényeihez és érdeklődéséhez alakítjuk a programot, így mindenki számára élvezetes, izgalmas és hasznos foglalkozást szeretnénk biztosítani, akár több, egymást követő évben is. 

Kognitív fejlesztés

Kognitív fejlesztés

(Sindelar, Frostig, Meixner, Gósy, Lexi, Logico...)

3 - 14 éves korig

A zavartalan szenzomotoros fejlődés, valamint a hagyományos családi - és intézményi nevelés mellett a gyerekek „saját magukat is fejlesztik”. Ideális esetben tudják magukról, hogy mire képesek. Érdeklődésük és csillapíthatatlan tudásvágyuk hajtja őket előre újabb és újabb ismeretek és tapasztalatszerzés felé, ha érzik, hogy fontos, amit csinálnak, a felnőttek figyelnek rájuk, bíznak bennük és szeretik őket.

Azonban ha bármelyik tényező hiányzik vagy zavart szenved, akkor előbb-utóbb problémák jelentkeznek a fejlődésben. Ezek korrigálására a szenzitív, fogékony időszakban végzett kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó, a gondolkodással kapcsolatos) fejlesztés nyújt lehetőséget.

A foglalkozások célja a felmért, biztos alapokról kiindulva a gyengébben fejlett ingerfeldolgozó rendszert javítása, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, az iskolaérettség elérése, majd a sikeres iskolai helytállás elősegítése.

A foglalkozásokon a gyerekek először sok eszközzel dolgozva, a konkrét, kézzel fogható valósággal ismerkednek meg, majd később az absztrakt, gondolatban végrehajtott műveletek felé haladnak. Mindeközben kapcsolatot alakítanak ki csoporttársaikkal, barátságokat kötnek, megtanulnak együttműködni és csapatban „dolgozni”. Ismereteik kibővülnek, látókörük szélesedik. Fejlődik az emlékezetük, jobban eligazodnak az őket körülvevő világban, megtanulnak felismerni szabályokat, analógiákat, különbségeket és hasonlóságokat.

A sok játék, a változatos feladatok, az otthonos és biztonságot nyújtó légkör, valamint a csoporttársak ösztönző ereje megkönnyíti többek között a figyelemösszpontosítást, a szókincs bővítését, a beszédmegértés fejlődését, a grafomotoros funkció javítását, a számfogalom kialakítását, az ok-okozat felismerését. Megnő a gyermek lelkesedése, érdeklődése, kialakul a reális énképe, fejlődik az önkontrollja és a kitartása, elkezd bízni saját magában; és mindezek által sokszorosan jobb teljesítményre lesz képes. A sikeresen végrehajtott feladatok önbizalmat, az „ezt én is tudom” érzését adják. Legyőzve az esetleges eddigi rossz tapasztalatokat újra visszatér az egészséges kíváncsiság, a megismerés vágya.

Mikor érdemes bekapcsolódni a kognitív fejlesztésbe? Kiknek ajánljuk ezt a programot? Milyen esetekben szükséges a lehető legkorábban megkezdeni a foglalkozásokat, hogy eredményes legyen a fejlesztés vagy a megelőzés?

• 3 éves kortól
• a mozgásfejlesztéssel párhuzamosan alkalmazva minden területre kiterjedő képességfejlesztést tudunk biztosítani
• óvodásoknak iskola előkészítés biztosítására, tanulási problémák megelőzésére
• kisiskolás korban, akiknél az iskola megkezdése után derültek ki problémák
• rizikós gyerekek részére, megelőző jelleggel is (koraszülöttség, szülési sérülés, oxigénhiányos állapot elszenvedése, kis születési súly, a központi idegrendszert érintő problémák, sérülések, betegségek, császáros babák…)
• eltérő idejű és/vagy sorrendű mozgásfejlődés (a túl gyors fejlődés is ide tartozik)
• megkésett beszédfejlődés vagy beszédfejlődési zavar
• mesét, történetet nehezen értelmez a hozzá tartozó képi illusztráció nélkül
• nehezen fejezi ki magát, nem találja a szavakat
• „szófogadatlan”, „szeleburdi”, figyelmetlen, feledékeny, „lustácska”, „kényelmes”, „gyanúsan jó gyerek, sose sírt”, „tudja, csak nem akarja”…
• ha a gyermek nem rajzol, elutasítja a kézügyességgel kapcsolatos játékokat, feladatokat
• idegen helyen nehezen tájékozódik
• ügyetlen, sokat balesetezik
• beilleszkedési és viselkedési problémák esetén
• túl lassú vagy túl gyors, kapkodó
• tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) veszélyeztetettség esetén
• az adott életkorban elvárható szinthez képest gyengébb teljesítmény
• nem, vagy nehezen alakult ki, melyik keze ügyesebb, kevert oldali dominanciák (jobb kezes, bal lábas

A foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában zajlanak.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:

Jelentkezés:                   Lückl Zsófia: +36 70 /554 98 76

Időpont:                        Hétfőtől - szombatig

Időtartam:                     45 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                  9000 Ft /fő /45 perc

- csoportos foglalkozás:             6000 Ft /fő /45 perc

A beszéd zavarainak kezelése

Megkésett beszédfejlődés és beszédfejlődési zavarok kezelése 

Beszédindítás

A beszéd a kommunikációnk alapja. Egy gyermek életében meghatározó, hogy milyen minőségben tudja elsajátítani és használni anyanyelvét. Már a családon belül is fontos szerepe van a beszédnek, segítségével ki tudja fejezni érzéseit, szükségleteit, vágyait, gondolatait. Az óvodában is ezen a csatornán keresztül érteti meg magát a felnőttekkel és a kortársakkal egyaránt, valamint az iskola kiválasztásánál is fontos szempont, hogy a gyermek mennyire tud verbálisan kommunikálni. Az iskolában még nagyobb a tét: itt már magas szintű nyelvhasználatra van szükség ahhoz, hogy jól teljesítsen, valamint az olvasás és az írás elsajátításához is a megfelelő beszédfejlődés szolgál alapul. Majd később, az iskolai sikerek, a tanuláshoz fűződő viszony és a nyelv használatának minősége döntő hatással lesz a pályaválasztásra, a munkamorálra, a konstruktív életvezetésre, a harmonikus felnőtt életre.

A nyelv elsajátítása és a beszédfejlődés azonban nem csak abból áll, hogy a gyermek megtanul beszélni, szavakat és mondatokat mond. Komplex, több területből álló és egymással sok szálon találkozó rendszerről van szó:

• Fontos az ép hallás. Mivel a nyelv elsajátítása utánzással történik, így elengedhetetlen a minta (legtöbbször a szülők) beszédének a hallása.
• A beszéd észlelése: fel kell ismerni az emberi beszédet, kiszűrni a környezet zajai közül az emberi hangadást és a nyelvünk elemeit, megkülönböztetni egymástól a hangokat. Ha ez a terület sérül, akkor nehezített a nyelv elsajátítása; lassan fejlődik a szókincs; jellemzők a beszédhibák; a gyermek gyakran keveri össze a hangokat; nem figyel fel a hozzá intézett beszédre; kerüli a mesehallgatást (gyakran csak képekkel összekötött történetek iránt érdeklődik, mert így tudja csak követni a cselekményt); szavai közt, mondókáiban, dalaiban „halandzsa” szövegek figyelhetők meg. 
• A beszéd értése: a beszéd tartalmi feldolgozása, a kapott információk értelmezése, beillesztése és használata. Ha ez a terület sérül, akkor a fentieken kívül még a következőket láthatjuk: utasítások pontatlan végrehajtása, hibás feladatmegoldások, viselkedési problémák, életkorhoz képest éretlen viselkedés, nehézség az új fogalmak megtanulása körül.
•  A beszéd formai kivitelezése: helyes kiejtés, megfelelő artikuláció, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása. Ha ez a terület sérül, akkor nem megfelelő hangképzést, beszédhibát, agrammatizmust tapasztalhatunk. Ezek a problémák később a helyesírás és bizonyos nyelvi sajátosságok felismerésében is nehézséget okoznak.
• A nyelv, a beszéd adekvát használata: ez a képesség fele azért, hogy a másik ember közléséhez fűzzük a magunkét, hogy ne beszéljünk el egymás mellett, hogy a megfelelő időben és szituációban a megfelelő szavakat használjuk. Ha ez a terület sérül, akkor a gyermek gyakran nem a hozzá intézett kérdésre válaszol, nehezen tud bekapcsolódni beszélgetésbe, oda nem illő információkat közöl, nem a helyzetnek megfelelően kommunikál.

Megkésett beszédfejlődés: késve, lassabb ütemben, de a normál beszédfejlődés minden fázisa jelen van megfelelő sorrendben. Akkor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről, ha a gyermek betöltötte a 3. életévét (sokan már a 2 éves kort ajánlják a határidőnek) és még nem beszél, intellektusa ép, hallása ép. Vagy beszél, de beszéde nehezen érthető (esetleg csak a család érti), szókincse szegényes, leginkább egyszavas mondatokat használ, sokszor fordul elő nyelvtani és nyelvhelyességi hiba (agrammatizmusok). Ezek a problémák jó beszédértés mellett is fennállhatnak.

Beszédfejlődési zavar: a beszéd minden területe (észlelés, értés, kivitelezés, adekvát használat) érintett, eltérő fejlődésmenet figyelhető meg, a normál beszédfejlődés fázisai felcserélődhetnek, kimaradhatnak. A hallás és az értelmi képességek épek.

A beszéddel kapcsolatos nehézségekhez gyakran társul eltérő ütemű és sorrendű mozgásfejlődés (a beszéd és a mozgás fejlődése szorosan összefügg, a mozgás hatására fejlődik az idegrendszer), mozgáskoordináció zavar, a grafomotorium érintettsége. Nehezített az írás és olvasás elsajátítása, magatartási és érzelmi problémák is megjelenhetnek. Megfelelő terápia és preventív kezelés nélkül egyenes út vezet a komplex iskolai problémákhoz. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermek a lehető legkorábban kapja meg szakember segítségét.

Lehetséges kiváltó okok: öröklés; szülési sérülés; koraszülöttség; mozgásfejlődés zavarai; éretlen, gyengén szervezett idegrendszer; agysérülés; egyes gyermekbetegségek szövődményei; környezeti ártalmak, ingerszegény környezet; méhen belüli károsodás; kis születési súly; oxigénhiány

Gyanújelek, avagy mikor érdemes szakemberhez fordulni:

• Ha a lehetséges kiváltó okok közül bármelyik fennáll, akkor már a legapróbb aggasztó jel esetén is érdemes segítséget kérni, hiszen az időben elkezdett kezelés vagy megelőző foglalkozások hatékonysága a legnagyobb.
• Ha voltak a gyermeknél szopási – nyelési nehézségek (a központi idegrendszer sérülését jelezheti, ami a nyelv és az arc izmait is érintheti).
• Ha a normál beszédfejlődésben zavar, eltérés, sorrendi változás figyelhető meg.
• Ha a kicsi keveset gagyog.
• Ha gagyogása egyhangú, monoton.
• Ha a környezet ingereire lassan reagál, a hozzá intézett beszéd nem kelti fel a figyelmét.
• Ha beszédritmusa lassú.
• Ha a szókincs bővülése megreked (több hétre, esetleg hónapokra)
• Ha hosszútávon ragozási és nyelvtani hibák állnak fenn (melyek nem következetes hibák. 
• Ha gyakran fordul elő hangok, szótagok cseréje, kihagyása.
• Ha kéréseket és utasításokat „figyelmetlenül”, hibásan teljesít.
• Ha nem a kérdésekre válaszol, sokszor oda nem illő közlései vannak.

Kezelés: Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön a beszédindítás vagy a beszédfejlődés zavarainak a terápiája, és a társuló, más területeket is érintő problémák megelőzése vagy kezelése. A beszédfejlesztő foglalkozások komplexen, minden területre kiterjedően történnek. Alapja a mozgásfejlesztés, hiszen az idegrendszer érését és fejlődését legjobban így lehet elősegíteni. E mellett párhuzamosan folyik a szókincs, a beszédértés, a beszédhangok, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet, a ritmusérzék, a finommotorika és a részképességek fejlesztése.   

A szakember segítsége mellett elengedhetetlen, hogy a család is részt vegyen a beszéddel összefüggő képességek fejlesztésében. Itt olvasható, mit érdemes tenni; hogyan segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését.

Hogyan segítsük gyermekünk beszédfejlődését?

A beszéd fejlődését elősegítő tényezők, folyamatok:

„Házi praktikák” a beszédfejlődés segítéséhez, melyek a verbális képességeken kívül a megismerési funkciókat, a szociális viselkedést, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, az érzelmi fejlődést és a szülő – gyerek kapcsolatot is támogatják. Kimondottan fontos, hogy megkésett beszédfejlődéssel vagy beszédfejlődési zavarokkal küzdő gyermekeknél beépítsük a mindennapokba a lent felsoroltakat, ezzel kiegészítve, támogatva a fejlesztő foglalkozások hatékonyságát.

• Támogató, sok ingert és mintát adó környezet, beszélgetés a gyermekkel.
•  Harmonikus családi háttér, érzelmi biztonság.
• Mesék, mondókák, dalok, versikék és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok.
•  Beszéddel kapcsolatos játékok: találós kérdések, szólánc, barkóba, stb.
• A környezet tárgyainak megmutatása és megnevezése, a mindennapi tevékenységek beszéddel kísérése.
• Tiszta hangadás: ne gagyogjunk vagy selypítsünk, ezekkel a kedvesnek hitt gesztusokkal helytelen mintát mutatunk, ezáltal a gyermek a nem megfelelő kiejtést fogja utánozni.
• Gyermeknyelv elkerülése („tutu, pipi, hamham…), így már a kezdetektől elősegíthetjük a széles körben használható szókincs fejlődését.
• Szemkontaktus és látható artikuláció: ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során.
• Zenehallgatás, mesehallgatás, megzenésített versek és mondókák.
• Száj és arcizmok edzése: fújás (labda, furulya, síp, stb.), mimika gyakorlása tükör előtt, nyelvtorna. Ez az izmok fejlesztésén kívül az érzelmek kifejezését is elősegíti, hiszen a tükör előtt játszhatjuk, hogy mérges arcot vágunk, vagy éppen meglepődést színlelünk.
•  Háttérzajok kerülése, különösen a TV nézés és hallgatás minimalizálása.
• Ha a gyermek gyakran csak mutogatással és nonverbális jelekkel kommunikál, akkor a tettetett nem értés is motiválhatja a beszéd használatára. Azonban ha a gyermek egyáltalán nem beszél és csak mutogatással és gesztikulálással képes kifejezni magát, akkor ezzel a „technikával” óvatosnak kell lennünk, mert a gyermek számára az egyetlen kommunikációs csatorna blokkolása érzelmi és magatartási zavarokhoz vezethet.
• Ne javítsuk a hibás kiejtést, helyette ismételjük el helyesen. Elkerülhető, hogy a gyermek folyamatos kudarcként élje meg a beszédszituációkat, csökkenthető a szorongás, a frusztráció kialakulása.
• Sok dicséret, bíztatás.

Zenei képességfejlesztés

Zenei képességfejlesztő foglalkozások - Tündérkaszinó

Foglalkozásainkat több éves gyógypedagógiai fejlesztés és zenei képességfejlesztés terén szerzett tapasztalataink alapján állítottuk össze. Hitvallásunk, hogy a gyermeki tapasztalás csakis akkor lehet eredményes, ha saját élmények alapján épül a világról alkotott kép. A zene éppen ezért kiváló közege a képességek fejlődésének, hiszen az információt nem csupán a nevelő, tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja.

Valljuk, hogy az éneklés mindenkié. Hiszünk a zene gyógyító, felszabadító erejében, és nem korlátozzuk annak megtapasztalását a jó hangi adottságokkal rendelkezőkre.

I. Baba-mama foglalkozások anyukáknak és gyermekeiknek 0-3 éves korig

Minél korábban megismertetjük gyermekeinkkel a zene és ritmusok világát, annál biztosabb talajt adunk lábaik alá, ahol felnőve képességeik kibontakoztatásában sikeresebbek lehetnek. Az ölbeli játékok, ringatók, lovacskázók örömteli, meghitt és szeretetteljes miliőt teremtenek. A babák és kisgyermekek édesanyjuk vigyázó, óvó biztonságot nyújtó közelségében nyitogathatják szárnyaikat a világ és annak megismerése felé.

A foglalkozások a mondókák és játékok mellett Peter Hess hangterápiás elemeket is tartalmaznak, amik segítségével pár perces relaxációval, ellazulással ajándékozzuk meg magunkat, amire manapság oly nagy szükség van. 

II. A zenei képességfejlesztésről óvodás is kisiskolás korú gyermekeknek

A zenei képességfejlesztés olyan oktatói-nevelői folyamat, ahol az információt nem csupán a tanító, hanem maga az anyag szolgáltatja. A gyermekdalok, mondókák, népdalok megtanulásával és reprodukálásával nem csak a repertoárunkat növeljük, és nem csak az éneklési készségünket fejlesztjük. A zenei képességek fejlődése számtalan más terület fejlődését idézi elő a gyermekek képességstruktúrájában:

• A nyelv hangrendszerének elsajátítása. A jobb hallási diszkrimináció az olvasás és helyesírás számára készíti elő a biztosabb hátteret. Hatására nemcsak az hallási észlelés finomítható, hanem az éneklési készség alapköveit rakjuk le, mintegy előkészítve a hangok magasságának megkülönböztetésének minél jobb színvonalú teljesítményét (természetesen figyelembe véve az egyéni különbözőségeket és korlátokat).
• Szókincs bővülése. A fejlesztés során megannyi gyermekdalt, mondókát, kiszámolót, népdalt tanulunk, alkalmazunk.
• Belső hallás fejlődése: A belső hallás egy bennünk tárolt információ, mely hang nélkül jön létre. Éppúgy vonatkozik beszédhangokra, mint dallamokra. „A belső hallás olyan zenei kép, amely hangrezgés, tényleges hang nélkül jön létre. Ez jelentheti a már ismert hangok (beszédhang, dallam) felidézését, amit a zenei emlékezet tárolt. Másrészt új dallamok kitalálását, melynek művészi megnyilvánulása a zeneszerzés.
• Helyes artikuláció és beszédlégzés: az éneklés javítja, tökéletesíti a hangadószervek működését (az éneklés a hangzók túlzott artikulációja), szabályozza a légzést, növeli a tüdő kapacitását.
• Figyelem fejlődése: a gyermekek figyelem tartásához minden esetben igazodó feladatokkal, az érzelmi telítettséggel, a sikerélményekhez juttatással megvalósul a figyelem összpontosítási képességének fejlődése is.
• Emlékezet fejlődése: ezt segíti a dalszövegek, mondókák tanulása.
• Képzelet fejlődése: az örömmel végzett munka mozgósítja a képzeletet, az emlékképek aktivizálódását.
• Kreativitás fejlődése: az egyre nehezedő feladatokkal, és azokban szerzett sikerélmények motiváló hatásával elérhető a gyermekek kreativitásának kibontakoztatása.
• Érzelmek kifejezése, szabályozása: az énekes játékok sok esetben az élet valós helyzeteit kínálják tálcán, így a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szerepeket ismerhessenek meg és éljenek át. Játék közben egymás partnereként megtanulják a közös munka alapvető szabályait. Megtanulnak egymásra figyelni, megízlelik az alkalmazkodás szabályait. Megtanulják kifejezni érzelmeiket, sőt kommunikációjuk nonverbális szinten is egyre árnyaltabbá válik, finomodik.
• Testséma, testtudat, és téri tájékozódás. A gyermekjátékok, körjátékok kiváló lehetőséget szolgáltatnak arra, hogy bemozogjuk a körülöttünk lévő teret. Játék közben, észrevétlenül fejlődik a gyermekek testtudata, térérzékelése, finomodik a bal és jobb irányok differenciálása.
• Mozgás fejlődése és tökéletesedése: a ritmusfejlesztés során alkalmazott kinesztéziás gyakorlatok a mozgás koordinációjának fejlődését idézik elő (menetelés, hajladozás, ugrálás, ringatózás, guggolás, pörgés-forgás, stb.).

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Információk a foglalkozásról:

Jelentkezés:                   Szélig Éva: +36 30 /579 64 11

Baba – mama foglalkozás 0 – 3 éves korig:

Időpont:                        Hétfő, Kedd 10:00 – 10:30

Időtartam:                     30 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                   2000 Ft /baba + mama /alkalom

- 2 gyermek esetén:                    1500 Ft /baba + mama /alkalom

- 3 gyermek esetén:                    1200 Ft /baba + mama /alkalom

- 4 vagy több gyermek esetén:    1000 Ft /baba + mama /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 %

Zenei képességfejlesztés óvodás és kisiskolás gyerekeknek:

Időpont:                        Hétköznapokon 17:00 – tól, Szombaton délelőtt

Időtartam:                     45 perc

Árak:

- egyéni foglalkozás:                   2500 Ft /fő /alkalom

- 2 gyermek esetén:                    2000 Ft /fő /alkalom

- 3 gyermek esetén:                    1500 Ft /fő /alkalom

- 4 vagy több gyermek esetén:    1200 Ft /fő /alkalom

Testvérkedvezmény:     10 % 

A magzatot károsító hatások, ártalmak

A magzatot károsító hatások

Az anyaméh egy szinte tökéletes hely a baba számára. Ideális esetben megfelelő a hőmérséklet, van elegendő oxigén és tápanyag, elegendő a hely a növekedésre, a magzatvíz tompítja a külvilág zajait és véd a mechanikus sérülésektől, az anya szívverése és légzése egyenletes, a szülők érintéssel és beszéddel kapcsolatot teremtenek a kicsivel, figyelik a jelzéseit.

De mi történik akkor, ha a valóság távol áll a fent vázolt „ideális esettől”? A köldökzsinóron, a méhlepényen és az anya hasfalán keresztül nem csak a hasznos és a fejlődéshez szükséges anyagok, hatások jutnak el a magzathoz. A vegyszerek, a káros szenvedélyek, a súlyos érzelmi problémák, a kórokozók komoly veszélyt és sokszor maradandó károsodást okoznak a babának. A magzati idegrendszert ért károsodás az egész teste és minden területre kihathat (függően a sérülés helyétől, mértékétől, időbeli jellemzőitől).  Néhány példa a következményekről: bénulás, mozgáskoordináció zavarok, egyensúlyproblémák, hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási problémák, viselkedési és beilleszkedési gondok, értelmi képességek elégtelen fejlődése, autizmussal összefüggő problémák, beszédfejlődés zavarai.

Dohányzás (passzívan is): már az anyaméhben függőség és oxigénhiány alakul ki, jelentősen megnő a vetélés, koraszülés, a halva születés és a bölcsőhalál veszélye, kisebb születési súly várható, a baba fogékonyabb a fertőzésekre, éretlenebb újszülöttként jön világra, ezáltal nehezebben alkalmazkodik a megváltozott környezethez. Ezek a gyerekek később is többször szenvednek légúti megbetegedésben, gyakoribb náluk az asztma és az allergia. Elmaradnak társaiktól mind a növekedés, mind a fejlődés területén.

Kávé/fekete tea: a koffein hatására nő a vérnyomás, szaporább lesz a légzés és a szívverés. A köldökzsinóron keresztül a magzat véráramába is bekerül az élénkítő anyag, valamint a keringés és légzés változása őt is érinti, ahogyan a függőség is. A koffein a vas felszívódását is gátolja, ezáltal vérszegénységet okoz, ami terhesség és szoptatás során különösen veszélyes, hiszen elégtelen tápanyag és oxigén ellátást eredményez. Ezeken kívül a kávé (még koffeinmentes változatban is) nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, melyek a hormonrendszer működését befolyásolhatják.

Energiaitalok: a koffein (és egyéb élénkítő szer) tartalom ugyan azt a hatást váltja ki, mint a kávénál leírtak. Ehhez társul még a nagy mennyiségű cukor vagy édesítőszer, valamint az aromák, színezékek. A cukor jó alapot ad a kórokozóknak, ezáltal megnő a fertőzések kockázata (ami valószínűleg gyógyszerszedést eredményez, amiből a baba is kap az anyai véráramon keresztül, valamint a cukorból kapott adagja őt is érzékenyebbé teszi a fertőzésekre). Az édesítőszer a legtöbb esetben egy mesterséges anyag, ami a szervezetet becsapva, az édes ízzel inzulintermelést vált ki, azonban cukor hiányában az inzulin feleslegesnek bizonyul, a szervezet mégis hasznosítani szeretné, ezért cukros ételeket fog kívánni. A mesterséges aromák, színezékek, adalékanyagok növelik az allergia kockázatát, károsíthatják az idegrendszert, rákkeltőek lehetnek. Az energiaitalok fogyasztása könnyen eredményez rászokást.

Üdítők: az energiaitaloknál leírtak vonatkoznak ide is.

Alkohol: csökkenti az immunrendszer működését, ezáltal hajlamosít a betegségekre. A magzat az anyai véren keresztül szintén részesül az alkoholból, de a még fejletlen máj nem képes megfelelő ütemben lebontani azt. Vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, károsan hat az agy fejlődésére, megnő a szív, a vese, az izmok rendellenes fejlődésének a valószínűsége. Kis születési súly várható, lassabb fejlődés, tanulási és képességbeli problémák, viselkedési és koncentrációs zavarok. Az anya nagy mennyiségű alkoholfogyasztása (részegsége) a magzati alkoholszindrómán kívül növeli a balesetek veszélyét is, ezáltal a kicsi könnyen elszenvedhet mechanikai sérüléseket is a fentiek mellé.

Drogok: használatuk mind az anya, mind a magzat függőségét okozza, ami a megszületés után is fennmarad, így speciális kezelést igényel. Ezek az anyagok nagyban megnövelik a vetélés, a méhen belüli elhalás, a koraszülés, a retardáció veszélyét, károsítják a fejlődésben lévő idegrendszert (is), oxigénhiányos állapot alakulhat ki, megnő a fejlődési rendellenességek veszélye. Továbbá a fertőzött tű használatából eredően a HIV fertőzés és a májgyulladás (B, C) kockázata is nő. Az anyai vitamin és tápanyaghiány szintén elégtelen magzati fejlődéshez vezet. Ezekre a gyerekekre jellemző a nyugtalanság, az ingerlékenység, a mozgáskoordináció zavarai, memória és figyelemproblémák.

Édességek, chips, instant ételek, rossz minőségű élelmiszerek: itt egyszerre valósul meg a cukor, az édesítőszer, a mesterséges adalékanyagok - aromák – színezékek, a tartósítószerek, a módosított tápanyagok, a transzzsírok és sok más káros anyag „áldásos” hatása. Következményeik: allergia, immunrendszer túlterhelése, máj és vese problémák, rákos megbetegedések, az idegrendszer fejlődésének problémái – ezáltal képességbeli – tanulási – figyelmi – viselkedési zavarok kialakulása.

Gyógyszerek, hormonkészítmények: a várandósság során (sőt, már a tervezett családalapítás előtt is) körültekintően kell a gyógyszereket használni. Egyre több helyen olvashatjuk, hogy a fogamzásgátló tabletták használata mennyire megnehezíti a későbbi teherbe esést, illetve ha a hormonrendszernek nincs elég ideje magához térni, akkor a magzatra is súlyos hatással lehet az előzőleg hosszabb ideig tartó „kezelés”. Az anyai vérkeringésből a kicsi is hozzájut a gyógyszerekhez, azonban az ő szervezete még nem képes megfelelően használni ezeket az anyagokat (akár halált is okozhat). Ezért különösen fontos, hogy csak orvos által is jóváhagyott készítményeket használjunk.

Sugárzás: a radioaktív sugárzás a sejtroncsoló hatása miatt veszélyes. Súlyos fejlődési rendellenességeket vagy akár halált is okozhat. Ide tartozik a röntgen, valamint az onkológiai terápiák egy része is.

Környezetszennyezés: napjainkban egyre több káros anyag található a vízben (klór, higany, gyógyszermaradványok), a levegőben (szálló por, szén-monoxid), egyre nehezebb tiszta termőterületet találni (savas eső, talajvíz szennyezettsége, hulladékok). Ezekkel a mérgekkel minden nap kapcsolatba kerülünk, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzat is.

Mechanikai sérülések: baleset vagy bántalmazás során elszenvedett károsodás. Olyan sérülések, melyeket valamilyen fizikai behatás okoz.

Vegyszerek: tisztítószerek, mosószerek, fertőtlenítők, nem természetes kozmetikumok, légfrissítők, festékek, oldószerek, stb. Közös jellemzőjük, hogy irritálhatják a bőrt, szemet, nyálkahártyákat, légzőszerveket, allergiát válthatnak ki, a velük való érintkezés - fajtától függően – mind az anya, mind a baba számára veszélyforrás. Külön érdemes kitérni a kozmetikai ipar termékeire: a szintetikusan előállított, sok mesterséges anyagot tartalmazó, kőolajszármazékokkal telepakolt szerek a bőrproblémákon túlmutató károkat is tudnak okozni, nem is beszélve a nem megfelelő minőségű fogkrémekről, amelyek alkotóelemei a száj nyálkahártyáján felszívódva szinte azonnal kifejtik „hatásukat”.

Infekciók: azaz fertőzések: vírusok, baktériumok, gombák, paraziták. A terhesség során elkapott betegségek is veszélyt jelentenek. A károsodás esélye függ a fertőzés fajtájától, mértékétől, hosszától, valamint attól is, hogy a terhesség mely szakaszában jelentkeznek. Itt a következőket érdemes kiemelni: rubeola, toxoplazmosis, CMV, bárányhimlő (övsömör), herpesz, HIV, influenza.

Érzelmi problémák, stressz: ma már bizonyított, hogy az anya érzelmi állapota kihat a magzat fejlődésére. A szeretetteljes, nyugodt közegben várt gyerekek harmonikusabb fejlődést mutatnak, könnyebben veszik az óvodai és iskolai akadályokat, nyugodtabbak, tanulmányaikban sikeresebbek, szociális kapcsolataik kiegyensúlyozottabbak. Ellenkező esetben nagyobb arányban fordul elő eltérő ütemű fejlődés, impulzivitás, alvási és táplálkozási nehézség, agresszivitás, beilleszkedési probléma, tanulási nehézség. Itt fontos még megemlíteni egy fejlődő tudományágként a prenatális pszichológiát, mely szerint minden magzati korban elszenvedett negatív érzelmi élmény (kiabálás, veszekedés, „minek kellet ez a gyerek”, „csak akkor fogom szeretni, ha fiú lesz”…) hatással van a későbbi személyiségfejlődésre is. Valamint az anyát ért stressz hatására megnő a szervezetben bizonyos anyagok mennyisége (pl.: adrenalin), melyek a magzat vérkeringésébe is bejutnak, ezzel terhelve a fejlődő szervezetet. Egyes kutatások az autizmus, az idegrendszeri károsodások és a skizofrénia kialakulását is összefüggésbe hozzák a terhesség alatti tartós stressz és érzelmi krízis állapotával.

A szülők életmódja, mint meghatározó tényező

Szülői életmód vs. gyerekek képességei

Régen és napjainkban

A szülők gyermekvállalás előtti életmódja is már befolyással van a magzat életére. A helyes táplálkozás, a sport, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot mind előnyös feltételeket teremt a fogantatáshoz és később a méhen belüli, majd a születés utáni növekedéshez, fejlődéshez. Az egészséggel és szülői életmóddal, felelősséggel foglalkozó olvasmányoknak, előadásoknak köszönhetően egyre többen igyekeznek egészséges és tudatos életmódot folytatni, különösen a várandósság időszakában.

Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mik azok a rossz szokások és káros anyagok, amik kifejezetten veszélyesek nem csak a szülő, hanem a magzat egészségére is, valamint negatívan befolyásolják a kicsi fejlődését, növekedését. A legjellemzőbb „mérgek” a következők: dohányzás, kávé, koffein tartalmú üdítők, energiaitalok, alkohol. Ezekből már a legkisebb mennyiség is árt! Tévhit, hogy „Csak néhány szálat szívok naponta. Az nem árt, sőt, jót tesz, mert nyugodtabb leszek tőle” vagy „csak egy kis dobozzal iszom, abból nem lehet baj, kell a vérnyomásomnak” vagy „Egy pohárka még belefér. Csak a gyomrom miatt.”! (Nem vicc, ezek még napjainkban is elhangzanak!) Szigorúbb értelmezésben ide sorolhatók még: passzív dohányzás, cukros üdítők, rossz minőségű élelmiszerek, hiánytáplálkozás, szintetikus adalékanyagok, - színezők, - aromák, az ételek nem megfelelő elkészítése. A felsorolt méreganyagok már a magzati korban függőséget alakítanak ki, állandó oxigénhiány jöhet létre, az amúgy is érzékeny idegrendszer szenvedhet jelentős károsodást. Megnő a koraszülés és fejlődési rendellenességek valószínűsége. Sajnos, ez az állandó „toxikus” állapot az anyai testen kívül is folytatódhat, ha az anyatejjel továbbra is nikotin, koffein, tartósítószerek, stb. jut a gyermek szervezetébe.

Végül az „ördögi kör” akkor zárul, amikor szülői példamutatás okán a gyerekek szintén nagy mennyiségben fogyasztják a már felsoroltakat, annak ellenére, hogy több kísérlettel igazolták, hogy ezek az anyagok koncentrációs nehézséget, magatartászavart, tanulási teljesítményromlást, szervi megbetegedéseket, allergiát is okozhatnak.

Napjainkban egyre több a problémás gyermek, egyre többen küzdenek részképesség zavarral, tanulási problémákkal, magatartási és beilleszkedési gondokkal, figyelemzavarral, hiperaktivitással. Van, aki szerint régen is ugyan ennyi speciális foglalkozást és megsegítést igénylő gyerek volt, csak nem kapott ekkora figyelmet a probléma, nem adtak nevet egy adott tünetnek (mindenki belefért a „nem tanul ez a gyerek eleget” kategóriába), nem voltak kutatások, felmérések. Olyan véleménnyel is találkoztunk már, hogy a fent felsorolt nehézségeket csak kitalálták azért, hogy a lusta/buta/rossz gyerekeket felmentsék és különlegesnek tüntessék fel.    

Az igazság ennél összetettebb:

• Régen is voltak problémás gyerekek, még akkor is, ha akkor ezt nem tudták, nem kezelték megfelelően. Csak a hiperaktív csemetét elevennek, a figyelemzavarost szeleburdinak, a tanulási zavarral küzdőt lustának nevezték, akkor is, ha ezek a kifejezések nem fedték a tényleges állapotot. Valamint gyakran a gyermeket hibáztatták a viselkedése, teljesítménye miatt. Sokszor fel sem merült, hogy esetleg nem direkt, nem szándékosan „csinálja”, hogy szenved amiatt, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak.
• A fent is felsorolt problémák valósak. A születési sérülések, fejlődési rendellenességek, oxigénhiány okozta sérülések, a hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavarok, a beszéd fejlődését érintő problémák, a magatartási zavarok, autizmus, stb. mind létező állapotok. Ezek közt a gyerekek közt ugyan annyi a szorgalmas, okos, igyekvő, mint a „problémamentesek” táborában.  Csak nekik több időbe, energiába, odafigyelésbe, kitartásba és kemény munkába kerül ugyan azt a szintet teljesíteni.
• A problémás gyerekek száma növekszik. Ennek hátterében az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés (káros anyagok a vízben – levegőben - ételekben, napi találkozás méreganyagokkal…); a megváltozott életmód (stressz, felgyorsult tempó, nagyobb elvárások…); az egészségtelenebb életvitel (vegyszerek, mozgáshiány, táplálkozási problémák, nagymennyiségű gyógyszerszedés, kialvatlanság…); és a fejlettebb orvostudomány (pl.: egyre kisebb súlyú és egyre fiatalabb koraszülötteket képesek életben tartani, de ezáltal az elszenvedett sérülések valószínűsége, mértéke és kombinációja is megnő) áll.