„Házi praktikák” a
beszédfejlődés segítéséhez, melyek a verbális képességeken kívül a megismerési
funkciókat, a szociális viselkedést, a mozgásfejlődést, a gondolkodást, az
érzelmi fejlődést és a szülő – gyerek kapcsolatot is támogatják. Kimondottan
fontos, hogy megkésett beszédfejlődéssel vagy beszédfejlődési zavarokkal küzdő
gyermekeknél beépítsük a mindennapokba a lent felsoroltakat, ezzel kiegészítve,
támogatva a fejlesztő foglalkozások hatékonyságát.
- Támogató, sok ingert és mintát adó környezet, beszélgetés a gyermekkel.
- Harmonikus családi háttér, érzelmi biztonság.
- Mesék, mondókák, dalok, versikék és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok.
- Beszéddel kapcsolatos játékok: találós kérdések, szólánc, barkóba, stb.
- A környezet tárgyainak megmutatása és megnevezése, a mindennapi tevékenységek beszéddel kísérése.
- Tiszta hangadás: ne gagyogjunk vagy selypítsünk, ezekkel a kedvesnek hitt gesztusokkal helytelen mintát mutatunk, ezáltal a gyermek a nem megfelelő kiejtést fogja utánozni.
- Gyermeknyelv elkerülése („tutu, pipi, hamham…), így már a kezdetektől elősegíthetjük a széles körben használható szókincs fejlődését.
- Szemkontaktus és látható artikuláció: ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során.
- Zenehallgatás, mesehallgatás, megzenésített versek és mondókák.
- Száj és arcizmok edzése: fújás (labda, furulya, síp, stb.), mimika gyakorlása tükör előtt, nyelvtorna. Ez az izmok fejlesztésén kívül az érzelmek kifejezését is elősegíti, hiszen a tükör előtt játszhatjuk, hogy mérges arcot vágunk, vagy éppen meglepődést színlelünk.
- Háttérzajok kerülése, különösen a TV nézés és hallgatás minimalizálása.
- Ha a gyermek gyakran csak mutogatással és nonverbális jelekkel kommunikál, akkor a tettetett nem értés is motiválhatja a beszéd használatára. Azonban ha a gyermek egyáltalán nem beszél és csak mutogatással és gesztikulálással képes kifejezni magát, akkor ezzel a „technikával” óvatosnak kell lennünk, mert a gyermek számára az egyetlen kommunikációs csatorna blokkolása érzelmi és magatartási zavarokhoz vezethet.
- Ne javítsuk a hibás kiejtést, helyette ismételjük el helyesen. Elkerülhető, hogy a gyermek folyamatos kudarcként élje meg a beszédszituációkat, csökkenthető a szorongás, a frusztráció kialakulása.
- Sok dicséret, bíztatás.